Sound of letting go

 2010.05.10. 20:28

"It's the way we crash and burn. It's the sound of letting go, it's getting louder and louder... the sound of letting go" David Guetta

Ismét elsősorban magamnak és mindenkinek, aki valamihez (álom, érzés, tárgy, akármi) nagyon szeretne ragaszkodni, nem akarja elengedni: röviden és tömören, ha nem jött össze, most per pillanat úgy tűnik, hogy az nem fog bejönni, most valami akadálya lett annak, amit szerettél volna és adott esetben ezért konkrét lépéséket is tettél már, de most úgy tűnik nem fog összejönni... hát fuck off. Engedd el, mondd magamdnak "this ship has saled", ennyi hülyegyerek. Ne foglalkozz vele (próbáld meg!) van még mit csinálnod, figyelj most másra, úgysem tudod megváltoztatni, ami úgy van ahogy. Maximum türelemesen vársz... és ha nagyon szeretnéd, hogy úgy legyen, imádkozol. Az idő megoldja vagy úgy, ahogy te szeretted volna, vagy nem. Csak hidd el hogy a te javadra történt. Így a legjobb. Akárhogy is lesz. Tudom hogy nehéz, nem véletlenül írok most erről. Velem is valami hasonló van. És most azt próbálgatom, amit itt leírtam. Tudj elengedni. Ha úgy jó, majd később találkoztok.

Viszont az biztos, hogy nem véletlenül történt, ami történt. Biztos, hogy nem véletlenül hallottam az elbukott forgalmi vizsgám után 2 nappal egy olyan beszélgetést (bár elvileg teljesen véletlenül), amiben az oktatója egy ötödszörre vizsgázni menő srácot biztatott, h semmi nem történt, de ne izgulj anyira és bízz egy kicsit jobban magadban! Mintha nekem mondta volna... nagyon kellett az nekem. És nem hiszem el, h véletlenül vártam én ott a pálya szélén egy órát és véletlenül hallottam ezt a beszélgetést.

Ezt hozta a sors. (Utálom ezt a mondatot!) vs Magadnak csináltad. (Ezt még jobban utálom!). Egyik se kizárólagosan. Nem hiszem, h minden egyes cselekedetem előre meg van határozva, úristen mennyi dolga lenne Istennek ennyi emberrel külön-külön fogalakozni, á tuti nem. Ugyanakkor a második mondatot se hiszem el. Nem hiszem el, h magamra és az idétlen kis cselekedeteimre vagyok kénytelen hagyatkozni ebben a világban. Valahogy a kettő. Az előbb mondtam, h egy csomó minden , a fontos dolgok nem véletlenül történnek úgy ahogy, és nem mindig az a fontos amit én annak gondolok. De van szabad akarat.

A bejegyzés trackback címe:

https://ember.blog.hu/api/trackback/id/tr201990876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása