The world is likely to confirm my new motto.
Ne tervezz. Csinálj mindent az adott pillanatban úgy, ahogy jónak érzed (ugye ez a carpe diem). Ne tervezz előre max 2 napnál. Teljesen fölösleges, hiszen úgyis közbejön valami. És akkor meg minek volt az egész tervezgetés?
Erre van egy olyan közmondás, hogy az ember tervez, az Isten végez. Hát, ez szerintem nem pontos. Odáig oké, hogy az ember tervez, de azok, amik közbejönnek az életedben, hát nem hiszem h azokat Isten csinálja. Nem hiszem h beleavatkozik pl abba h mikor kapod el az influenzát. Szerintem már nem feltétlenül aktuális a deus ex machina... Szabad akaratod van, azt csinálsz amit akarsz. És -szerintem- minden pillanat tök más, mint ahogy elképzeljük h mien lesz. Kitalálom h holnap mit veszek fel, kinek mit fogok mondani, kitől mit fogok megkérdezni, hogy fogok viselkedni. És aztán kurvára nem úgy lesz, mást veszel fel, mást mondasz, mást kérdezel, máshogy viselkedsz és sokmindent elfelejtesz amit meg kellett volna csinálni. És este pedig hibáztatod magad h mért nem úgy csináltad ahogy eltervezted, pedig mien jó lett volna, így meg minden szar, mindent elcsesztél. Hát ezért ne tervezz előre... vagyis - inkább, tervezz nyugodtan de ne lepődj meg ha nem úgy történik, nem úgy csinálod. Csak lazán... az egész rajtad múlik. Take it easy.
Start living your life caring almost nothing about the remote future.
